A helyes alapozás kiemelt fontossággal bír, hiszen ez adja egy épület vagy szerkezet stabilitását. A hagyományos módszerek mellett azonban egyre népszerűbb a talajcsavarok használata, amelyek egészen más elven működnek, mint a betonnal készült alapok. Ebben a cikkben összehasonlítjuk a két módszert, és megvizsgáljuk, melyik a jobb választás az adott projekthez.

HAGYOMÁNYOS ALAPOZÁSI MÓDSZEREK

Egy építkezés első és egyben legfontosabb lépése az alapozás, amely továbbítja az építmény terhét a talajra. Ez leggyakrabban betonozással történik, melynek során öntött beton kerül a zsaluzatba. Előkészítése jelentős földmunkát igényel, hiszen az alapsík a terepszint alatti mélységbe kerül. A betonos alapozás munkafolyamatait nagymértékben befolyásolják a talajviszonyok, hiszen az alap kialakításához a teljes területen megfelelő teherbírású talajnak kell lennie.

Fa- és panelházak esetén lehetőség van oszlopalap készítésére is, ami az építmény kisebb súlya miatt kivitelezhető. Előnye, hogy olcsóbb és nincs szükség a talaj kiegyenlítéséhez, viszont alacsony ellenállással bír az oldalirányú terhelésekkel szemben, ingoványosabb talajon pedig egyáltalán nem alkalmazható.

ALAPOZÁS TALAJCSAVARRAL

A körülményes, sok földmunkával járó módszerek mellett ma már talajcsavarokat is választhatunk az alapozáshoz. Ezek olyan acélból készült tartószerkezetek, amelyek egymástól egyenlő távolságra vannak a talajba csavarozva, így oszlatják el a terhelést.

Rendkívül egyszerűen telepíthető, hiszen még nagyobb szintkülönbség esetén sincs szükség földmunkára. Az egyes típusok különböző elemek befogadására, megtámasztására vagy kikötésére alkalmasak, így különösen sokoldalú a felhasználásuk.

Fő előnye, hogy szinte bármilyen talaj esetén használható, a legkülönfélébb építményekhez. Nem csak új alapok készítéséhez, de a kész építmények alapjának utólagos megerősítésére is alkalmas, így a hibás tervezés vagy a talaj szerkezetének változása miatt megsüllyedt építményt minimális károk mellett lehet stabilizálni.

MELYIK MÓDSZERT VÁLASSZUK?

Az adott projekttől függően a talajviszonyok és a földmunka mértéke befolyásolja, hogy melyik módszer a jobb választás. A betonalap nagyobb szilárdságot és stabilitást nyújt, valamint hosszabb élettartammal bír, a nagyobb építmények esetében.

Vannak azonban bizonyos akadályok, amelyek a betonos alapozásnál gyakran felmerülnek. Ha például lejtős terepen szeretnénk építkezni, lépcsőzetesen kell elkészíteni a betonalapot, hiszen az alap alsó síkjának vízszintesnek kell maradnia. Ha nem a terepszint közelében, hanem mélyebben helyezkedik el a teherbíró talaj, mélyalapozásra van szükség, ami tovább növeli a költségeket.

Talajcsavarok alkalmazása esetén nincs szükség földmunkára, hiszen a lehajtás eltérő mértékével akár nagyobb szintkülönbség esetén is vízszintes felületet lehet létrehozni. Ennek köszönhetően jelentősen lerövidül a munka, valamint a föld elszállítására, rendezésére sincs szükség.

Öntött betonalap esetén csak akkor haladhatnak tovább a munkafolyamatok, ha az teljesen megkötött, ez azonban egy hónapot is igénybe vehet. A talajcsavarok a lehajtást követően azonnal terhelhetők, így heteket spórolhatunk a költözésen.

Akadályt jelenthet még az, ha nehezen hozzáférhető helyen szeretnénk építkezni, ahova a nagy munkagépek nem tudnak eljutni. A talajcsavarok ezzel szemben kézi erővel, vagy kisebb méretű behajtógéppel is telepíthetők, így rugalmasabb megoldást kínálnak.

Nem utolsó sorban pedig a környezeti hatás sem elhanyagolandó. A betonalap egy esetleges bontás után hulladékként marad meg a környezetben, amelyet rendkívül nehéz elbontani. A talajcsavarok után azonban nem marad hátra semmi, így a környezet károsítása nélkül költözhetünk tovább.

Ön is a talajcsavarok mellett szeretne dönteni? Vegye fel velünk a kapcsolatot, és kérjen ajánlatot!